A mai ember azt gondolja, hogy amit ma eszünk, az mindig is része volt az étrendünknek, de ez tévedés: a tejfogyasztás hagyománya például mintegy száz évre nyúlik vissza.
Hogy is történt ez valójában? 2,5 millió év alatt alakult ki az emberi lét a mai formájában. Amihez az ember ez idő alatt hozzászokott: hús, hal, zsír, zöldség és gyümölcs, magvak, hiszen halászó-vadászó, gyűjtögető életmódot folytatott.
A népesség növekedése tette szükségessé a földművelés és állattenyésztés kialakulást, mert az adott terület már nem tudta ellátni az ott élő embereket. Ám ami egyik oldalról szükséges volt, az a másik oldalról káros lett: olyan növények kerültek be a táplálkozásába, amikhez nem adaptálódott (nem szokott hozzá): gabonafélék, hüvelyesek.
A földművelés kezdete körülbelül tízezer évvel ezelőttre tehető ÉszakAfrikában és a Közel-Keleten, de Európában ez a távolság csupán ötezer év, ami Északra haladva háromezerre csökken. A honfoglaló magyarok vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak, csak az államalapítás után – ezer éve – kezdődött el a földművelés.
Ezek a számok óriásiak, ha egy emberöltőhöz mérjük, de elenyészők, ha evolúciós szempontból vizsgáljuk. Ha az ember kialakulását egy napnak vesszük, akkor a földművelés európai kialakulása 2 perc 50 másodperc, a magyarokra vetítve ez fél perc… Az is ismert tény, hogy az emberi génállomány negyvenezer éve lényegében változatlan – ez jóval a földművelés kialakulása előtti kor.
Miért csak a XX. század második felében szaporodtak meg jelentősen a civilizációs betegségek, ha az alap probléma már néhány ezer éves?
Mi váltotta ki ezen civilizációs betegségek gyakorivá válását?
A változást az iparosodás kora hozta. A lakosság ekkor kezdett a dominánsan falusi létforma helyett városi emberré válni. Ekkor jelent meg a finomított cukor és az addigi gabonákat is nemesítették, aminek az eredményeként nagyobb hatékonysággal fejtik ki kedvezőtlen hatásukat. Az amerikai földrészről Európába érkezett burgonya és kukorica, valamint a keletről érkezett rizs, és gabona, mint olcsó élelemfajta, egyre jobban elterjedt, ezzel dominánssá váltak a gyorsan felszívódó szénhidrátok a táplálkozásban, de erre az emberi szervezet nem készült fel, mert korábban – az evolúció során – ezekkel nem találkozott.
A városban sok ember van egy kis területen – elkerülhetetlenné vált a csatornázás, vezetékes ivóvíz-szolgáltatás. Ezen változások az idők folyamán a higiénia túlzásba vitelét is magukkal hozták, ami miatt a kórokozókkal való találkozás és természetes immunitás kialakulásának a lehetősége csökkent (amit csak tovább rontotta a védőoltások számának túlzott növekedése). Bizonyított tény, hogy a túlzott higiéniának szerepe van az allergiák kialakulásában. Például a parlagfű a Távol-Keleten étel, nálunk meg büntetés terhe mellett kell kiirtani, mintha az lenne a felelős az allergiáért…
Ha még szeretnél hasonló témában többet olvasni, akkor iratkozz fel itt jobb oldalt a hírlevélre.
Ha szeretnéd felvenni velem a személyes kapcsolatot, akkor írhatsz ide:
Ha szeretnél a facebookon követni, hogy másról is olvass, akkor kattints ide:
https://www.facebook.com/eletmodvaltasforeverrel/
Ha szeretnél egészséges táplálék kiegészítőkről olvasni, akkor kattints ide:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: