Mi a baj a gyorsan felszívódó szénhidrátokkal?
Nézzük meg, mi a baj a gyorsan felszívódó szénhidrátokkal (cukor, gabonafélék, burgonya, rizs, kukorica)! A gyorsan felszívódó szénhidrátok jelentős vércukorszint emelkedést váltanak ki, amire gyorsan emelkedik a vér inzulin (a cukor beépülését szabályozó hormon) szintje.
A magas inzulinszint éhséget okoz, amire válaszként a következő étkezéssel ismét bejut gyorsan felszívódó szénhidrát, és az egész kezdődik elölről.
A 90-es években kreált táplálkozási piramisok – a közegészségügy ajánlása szerint – azt sugallták, hogy napi ötször-hatszor együnk gabonafélét, vagyis gyorsan felszívódó szénhidrátot, ami a étrend 40-50%-át tegye ki. Aki ezt betartotta, annak egyre magasabb lett a vércukor- és az inzulinszintje.
A tartósan magas inzulinszint hatására a sejtek rezisztensek lesznek, vagyis nem tudják felvenni és beépíteni a cukrot. Ez a fölösleg elraktározódik zsír formájában, ami túlsúlyhoz és elhízáshoz, és a 2-es típusú cukorbetegséghez vezet.
A túlsúly mellett jelentkezik a magas vérnyomás, és már meg is érkeztünk a „metabolikus tünetegyütteshez”, ami a szív- és keringési betegségek előszobája, de a rák és a mozgásszervi betegségek is jóval gyakrabban fordulnak elő túlsúlyos embereknél.
A túlsúly szoros kapcsolatban van a nyugati civilizáció életkilátását csökkentő és életminőségét jelentősen rontó gyógyíthatatlan, krónikus betegségekkel.
Hogy jutottunk el ide?
Az 1960-as években megugrott a szívhalálozások száma nyugaton, ekkor kiáltották ki a koleszterint főbűnösnek, és az elítélt húsok helyét foglalták el a gabonafélék.
Ekkor lett a zsír halálos ellenség, és kezdték az olajat egyedül üdvözítő zsiradéknak kikiáltani, majd ránk szabadították a margarint is.
A margarin többszörösen telítetlen zsírból, vagyis folyékony olajból készül. Ahhoz, hogy szilárd legyen (hasonlóan a telített zsírokhoz), több telítetlen kötést kell telítetté változtatni, aminek az következménye, hogy olyan anyag jön létre, ami a természetben sohasem volt…
Más gond is van az olajokkal: hevítés hatására (főzésnél, sütésnél) a telítetlen kötésekből telítettek lesznek – ezeket hívják transzzsíroknak – amik szintén természetes módon nem fordulnak elő, és bizonyított, hogy növelik a szívhalálozás kockázatát. A növényi olajokban az omega-3 és az omega-6 előfordulása nagyon változó, általában az omega-6 van túlsúlyban – a napraforgó- olajban például nincs omega-3.
Miért gond ez?
Az omega-3 jelentősen hozzájárul a szervezet jó működéséhez: érvédő, vércukor-szabályozó, az idegrendszer jó működéséhez elengedhetetlen, gyulladáscsökkentő, támogatja az immunrendszer működését… Az omega-6 lényegében ennek az ellenkezőjét teszi. Igaz, hogy mindkettőre szükségünk van, csak az arányok nem elhanyagolhatók. Ideális lenne: omega-3:omega-6 – 3:1 arány, ma körülbelül 1:25 az uralkodó.
Egészségünk védelmében: a hidegen sajtolt, minőségi olajok hidegen a saláták tetejére valók.
Ha többet szeretnél olvasni hasonló témákról, akkor iratkozz fel itt az oldalon jobboldalt a hírlevélre.
Ha személyesem is kapcsolatba szeretnél lépni velem akkor írj ide:
Ha további információk érdekelnek, akkor kattints ide:
http://eletmodvaltas8.webnode.hu/
Követni szeretnéd a facebook oldalamat, ahol másokról is olvashatsz, akkor kattints ide:
https://www.facebook.com/eletmodvaltasforeverrel/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: